Indiai citromfű

Írtam már róla, hogy a citromfű (Melissa officinalis) szárítva nem az igazi. Persze, azért szárítok én is, és használom is, ha kell, de nem olyan, mint egy csokor frissen szedett zöld a kancsóban.  Így tél vége felé viszont már nagyon vágyom valami ütős citrom ízre. Hogy miért nem nyomom akkor tele citrommal? Azt valahogy nem bírom elviselni. Ha meleg teát akarok, a citrom megy benne tönkre, ha citromot, a teát kell hidegen inni, szóval mindenképp merénylet, és limonádé a vége.

Ilyenkor az indiai citromfű (Cymbopogon cristatus) a mentőöv. Ez a növény egy fűféle, hazája pedig Ázsia, de a kertáruházakban már itthon is van. Szárítva pedig inkább a teázók tartják kimérős teafűként, a fitotékák ritkábban. Igazi intenzív citromos íze van, talán kissé füvesebb, nyersebb, mint a Melissa-nak.

Fertőtlenítő teájával tarápiásan gyomorpanaszokat, hasmenést, fejfájást és meghűlést is kezelnek. Aromaterápiában illóolaját a vérkeringés javítására, az izomtónus fokozására adják, valamint fertőtlenítő hatása miatt akne és bőrgomba ellen.

Elfordulhat, hogy összekeverik a neveket  az angol fordítás folyamán. Magyarországon, amit mi citromfűnek  nevezünk (Melissa officinalis), azt az angolok Lemon Balm-nak nevezik, míg az ázsiait Lemon Grass-nak. 

Ha kicsit meg akarjuk bolondítani a már kicsit unott teakeverékünket, dobjunk bele egy keveset, de önmagában is remek meleg üdítő ital készíthető belőle.

A bejegyzés kategóriája: Ázsiai tea, Gyógyteák
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.