Akác(ság)

Látom, az akác a gasztronómia világában is hódít. Az akác mézet pedig hungarikumként emlegetik, gyümölcscukor tatalma az egyik legmagasabb a mézek között, ezért is olyan lágyan folyékony, kíméli a hasnyálmirigyet, hisz nem igényel sok inzulint a lebontása. A gasztroblogok is hemzsegnek az akácvirágos ínycsiklandozó képes receptekben. Ezek mellett mindenképp helyet kell kapjon a teája is, mert tényleg hasznos.

Az akác jellegzetes, édeskés illatú, fehéres vajszínű virágját friss nyílásában érdemes szedni, mégpedig úgy, hogy a virágokat lefejtjük a fürtökről, majd jól megszárítjuk. Nagyon jó köhögéscsillapító hatású, de használják még túlzott gyomorsav-termelődés esetén. A téli torok teának is kellemes alkotórésze lehet, különösen ha gyerekeknek készül.

Sajnos az akác mégsem tartozik a kedvenc növényeim közé, sőt. Jelentős kárunk származik az ő Kárpát-medencei diadalmenetéből.

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) Észak-Amerika keleti részén őshonos, központi elterjedési területe az Appalache-hegység,  Oklahoma és  Dél-Missouri.  Európába 1601-ben, Magyarországra 1710 körül hozták be. Először parkfaként ültették, majd 1750-től erdősítésre is használták. Később az 1923. évi alföldfásítási törvény eredményeképpen több tízezer hektár akácost telepítettek. 2003-ban az összes erdőterület 22,1%-a akácos.

Ennek természetvédelmi szempontból számos káros hatása van. Az akác tőről és gyökérről is jól sarjad. Messzire (akár húsz méterre) elnyúló gyökérzete elszívja a nedvességet a szomszédos növényektől. A magja pedig annyira ellenálló, hogy a talajban akár ötven évig is életképes marad. Gyakorlatilag, ha valahol megjelenik, onnan csak nagy erőfeszítésekkel lehet kiirtani. Az akác nitrogéndúsító tulajdonsága szintén problémákat okoz. Anyagcseretermékei által pedig más növények növekedését képesek károsan befolyásolni. Ezért az akácosok cserjeszintjében leginkább csak a szintén inváziós nyugati ostorfa(Celtis occidentalis) és a kései meggy (Padus serotina), az őshonosok közül pedig a fekete bodza (Sambucus nigra) képes megélni. A gyér aljnövényzet szegényes állatvilágot von maga után, hiszen kevés búvóhelyet és táplálékot biztosít az állatok számára.

Az akácos ezért nem igazán erdő, fajgazdagsága fényévekre van egy hazai őshonos, természetközeli módon kezelt erdőétől.

A bejegyzés kategóriája: Gyógyteák, Mézek, Nincs kategorizálva
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Akác(ság)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük